"Erősítsd meg a hitüket, edzd meg a lelküket, tedd próbára az engedelmességüket, hogy felkészülhessenek a rájuk váró küldetésre! Tizenkét héten át minden Szertartáson olvassatok fel az Írásból. A tizenharmadik vasárnap újra eljövök. Addigra álljatok készen!"
Remélem, így már értitek a tettem. Nem tudom, mit szán nekünk a Mester, de fel kell rá készülnünk. Kérlek titeket, barátaim, vegyétek komolyan ezt! - kérte Walter.
Még soha sem láttam őt ilyennek. Átszellemült arccal, komolyan, ám mégis mosolyogva beszélt. Még csak eszünkbe sem jutott kételkedni a szavaiban.
Tudtam, hogy nagy dolog készül, hiszen a Mester nem szokott csak úgy megjelenni és figyelmeztetni minket. Az a hír járta a Kegyvesztettek köreiben, hogy legutóbb majdnem kétszáz éve jött el egy akkori tag álmába. Azután is majdnem az álszentek kezébe került az Írás.
Ezt még megkockáztatnunk sem szabad!
Mint a többiek, én is Leon-tól vártam reakciót. Választ. Utasítást.
Csakhogy ő percekig szótlanul bámult maga elé, nem is mozdult.
Végül aztán mégis ő törte meg a csendet.
- Ha készülni kell, készülni fogunk. Ha harcolni kell, harcolni fogunk. Ha pedig meg kell halni, meghalunk, de nem vallunk szégyent. Tudjátok a dolgotokat, testvéreim. Most pedig hallgassuk meg az Úr igéjét az Írásból. Walter, kérlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése